5. fejezet
- Ezek nagyon jók, Hannah. – dobta be Lynnette a szájába a süti végét, majd élvezettel felsóhajtott. – Egy csepp bűntudatom sincs, amiért megszegem a diétámat.
Ajjaj. Hannah átkapcsolt vörös riasztás módba. Ő már több fogyókúrába kezdett, mint ahányat meg tudna számolni és semmiképp nem akart senkit eltéríteni a súlyvesztési céljaitól. – Sajnálom, Lynnette. Meg kellett volna előbb kérdeznem, hogy ehetsz e a fahéjas tekercsekből. Csak hát úgy gondoltam mindenki szeretne egyet és…
- És én is akartam egyet. – szakította őt félbe Lynnette. – Nagyon finom volt. Ha minden reggel ehetnék egy ilyet, valószínűleg az árokba kötne ki a diétám.
- Súlyvesztős diétáról van szó? – kérdezte Michelle.
- Nem igazán, de hát mégis mennyi tofut tud megenni az ember? Cammy beszélt rá erre, amikor elkezdtünk turnézni a bandával. Talán már ideje lenne váltani. Már elegem van, hogy csak tofut meg zöldségeket ehetek. Nincs véletlenül nálad még egy extra fahéjas tekercs?
2019. február 11., hétfő
2019. február 9., szombat
Fahéjas tekercs és gyilkosság - 4. fejezet
4. fejezet
Hannah visszaérve a várószobába ott találta Michelle-t Lonnie Murphy és az unokaöccse között ülve. Devin magas, nyurga termetű fiatal fiú volt, megnyerő mosollyal és a legkékebb szemekkel amiket Hannah valaha látott. Ehhez még hozzájött a hullámos fekete haja, ami rálógott a homlokára. Kevin ült Buddy Neiman mellet, akinek az arcán egy hatalmas mosoly ült. Hannah kitalálta, hogy Devin valószínűleg folyamatosan elárasztotta a Fahéjas Hatok billentyűsét dicséretekkel. Talán ettől kedvesebb lesz.
- Szia Devin, - köszönt Hannah majd Lonnie-hoz fordult. – Behívtak segíteni?
- Aha. Csak egy mérföldre voltunk innen mikor felhívtak. A diszpécser azt mondta egyenesen a korházba jöjjek, de már azelőtt ideértem hogy befejezte volna a baleset részletezését.
Hirtelen Marlene sétált be és egyenesen Buddy-hoz ment. – Most már velem jöhetsz. – mondta neki.
- A másik gyakornokunk Matson meg akarja nézni a csuklódat, ezután majd valaki lekísér a röntgenre. Ott majd egy kicsit várni kell, de nem sokat.
- Megyek veled. – ajánlotta fel Lynnette de Buddy megrázta a fejét.
- Maradj itt és várd meg a banda többi tagját. – mondta. – Találkoznod kell velük, amikor ideérnek. Majd Devin velem jön a röntgenre... nem igaz kölyök?
- Hát persze! – ugrott fel rögtön Devin. Aztán a boldog arckifejezése elfelhősödött egy kicsit miközben odafordult Lonnie-hoz. – Mehetek? Nem kell valahol segítenem neked?
Lonnie megrázta a fejét. – Nem szükséges. Azért vagyunk itt, hogy a betegeknek segítsünk. Buddy pillanatnyilag egy beteg és azzal is segítesz, ha mellette vagy.
Hannah visszaérve a várószobába ott találta Michelle-t Lonnie Murphy és az unokaöccse között ülve. Devin magas, nyurga termetű fiatal fiú volt, megnyerő mosollyal és a legkékebb szemekkel amiket Hannah valaha látott. Ehhez még hozzájött a hullámos fekete haja, ami rálógott a homlokára. Kevin ült Buddy Neiman mellet, akinek az arcán egy hatalmas mosoly ült. Hannah kitalálta, hogy Devin valószínűleg folyamatosan elárasztotta a Fahéjas Hatok billentyűsét dicséretekkel. Talán ettől kedvesebb lesz.
- Szia Devin, - köszönt Hannah majd Lonnie-hoz fordult. – Behívtak segíteni?
- Aha. Csak egy mérföldre voltunk innen mikor felhívtak. A diszpécser azt mondta egyenesen a korházba jöjjek, de már azelőtt ideértem hogy befejezte volna a baleset részletezését.
Hirtelen Marlene sétált be és egyenesen Buddy-hoz ment. – Most már velem jöhetsz. – mondta neki.
- A másik gyakornokunk Matson meg akarja nézni a csuklódat, ezután majd valaki lekísér a röntgenre. Ott majd egy kicsit várni kell, de nem sokat.
- Megyek veled. – ajánlotta fel Lynnette de Buddy megrázta a fejét.
- Maradj itt és várd meg a banda többi tagját. – mondta. – Találkoznod kell velük, amikor ideérnek. Majd Devin velem jön a röntgenre... nem igaz kölyök?
- Hát persze! – ugrott fel rögtön Devin. Aztán a boldog arckifejezése elfelhősödött egy kicsit miközben odafordult Lonnie-hoz. – Mehetek? Nem kell valahol segítenem neked?
Lonnie megrázta a fejét. – Nem szükséges. Azért vagyunk itt, hogy a betegeknek segítsünk. Buddy pillanatnyilag egy beteg és azzal is segítesz, ha mellette vagy.
2019. február 8., péntek
Fahéjas tekercs és gyilkosság - 3. fejezet
3. fejezet
- Mindenki rendben van hátul? – kérdezte Hannah miközben ráfordult az autópályára.
- Jól vagyunk. – válaszolta az egyik feleség. Hannah nem volt biztos melyik volt, mivel két házaspár is utazott a furgonja hátuljában. Ők annak a csapatnak a tagjai voltak akiket Knight doki gyakornokainak kérésére Hannah jelenleg is szállított a korházba, mivel csak kevés mentőautó volt, azok pedig a súlyosabb sebesülteket szállították. Szerencsére a házaspárok megúszták csak kisebb horzsolásokkal. Az egyik férjnek lett egy vágás a lábán, amit pár öltéssel össze kell majd varrni, a másik férj pedig beütötte a fejét így valószínűleg pár napig megfigyelésen benntartják majd. A feleségeknek is van néhány horzsolásuk és zúzódásuk, de semmi komolyabb. Éppen úton voltak a bevásárlóközpontba, hogy megnézzenek egy filmet, amikor belefutottak a balesetbe és már nem volt idejük kerülni, úgyhogy ők is részévé váltak a feltorlódott kocsisornak.
- És te hogy vagy Buddy? – kérdezte Hannah. A billentyűsnek volt a legkomolyabb sérülése az ő kis csapatában, akit Ben Matson, Knight doki egyik gyakornoka járó betegnek titulált.
- Jól vagyok, hacsak nem számoljuk bele a fahéjas tekercseket, amik már az őrületbe kergetnek. Általában meg szoktunk állni menet közben enni, de most a Tóparti Pavilonban ettünk volna a fellépés előtt.
- Mindössze az én zöldséges chipsemből evett. – jelentette Lynnette, Hannah csapatának utolsó tagja.
Neki semmi baja nem volt, de azért velük ment, hogy a korházban csatlakozni tudjon a banda többi tagjához.
- Mi az egyik étteremben ettünk volna a bevásárlóközpontban. – mondta az egyik férj Hannah-nak. – Így mi is elég éhesek vagyunk. Mennyi idő még, amíg odaérünk?
- Nem több mint tizenöt perc. Egy kicsit meg kell állnunk, hogy kirakjam a kiskutyát és onnan egyenesen a kórházba megyünk. Ha odaértünk majd szerzünk mindnyájatoknak valami harapnivalót az automatákból.
- Hagyd a kutyát, inkább nekünk szerezz valami ennivalót. – mondta Buddy mint egy elkényeztetett kisgyerek. – Akarok egyet azokból a fahéjas tekercsekből.
- Mindenki rendben van hátul? – kérdezte Hannah miközben ráfordult az autópályára.
- Jól vagyunk. – válaszolta az egyik feleség. Hannah nem volt biztos melyik volt, mivel két házaspár is utazott a furgonja hátuljában. Ők annak a csapatnak a tagjai voltak akiket Knight doki gyakornokainak kérésére Hannah jelenleg is szállított a korházba, mivel csak kevés mentőautó volt, azok pedig a súlyosabb sebesülteket szállították. Szerencsére a házaspárok megúszták csak kisebb horzsolásokkal. Az egyik férjnek lett egy vágás a lábán, amit pár öltéssel össze kell majd varrni, a másik férj pedig beütötte a fejét így valószínűleg pár napig megfigyelésen benntartják majd. A feleségeknek is van néhány horzsolásuk és zúzódásuk, de semmi komolyabb. Éppen úton voltak a bevásárlóközpontba, hogy megnézzenek egy filmet, amikor belefutottak a balesetbe és már nem volt idejük kerülni, úgyhogy ők is részévé váltak a feltorlódott kocsisornak.
- És te hogy vagy Buddy? – kérdezte Hannah. A billentyűsnek volt a legkomolyabb sérülése az ő kis csapatában, akit Ben Matson, Knight doki egyik gyakornoka járó betegnek titulált.
- Jól vagyok, hacsak nem számoljuk bele a fahéjas tekercseket, amik már az őrületbe kergetnek. Általában meg szoktunk állni menet közben enni, de most a Tóparti Pavilonban ettünk volna a fellépés előtt.
- Mindössze az én zöldséges chipsemből evett. – jelentette Lynnette, Hannah csapatának utolsó tagja.
Neki semmi baja nem volt, de azért velük ment, hogy a korházban csatlakozni tudjon a banda többi tagjához.
- Mi az egyik étteremben ettünk volna a bevásárlóközpontban. – mondta az egyik férj Hannah-nak. – Így mi is elég éhesek vagyunk. Mennyi idő még, amíg odaérünk?
- Nem több mint tizenöt perc. Egy kicsit meg kell állnunk, hogy kirakjam a kiskutyát és onnan egyenesen a kórházba megyünk. Ha odaértünk majd szerzünk mindnyájatoknak valami harapnivalót az automatákból.
- Hagyd a kutyát, inkább nekünk szerezz valami ennivalót. – mondta Buddy mint egy elkényeztetett kisgyerek. – Akarok egyet azokból a fahéjas tekercsekből.
2019. február 7., csütörtök
Fahéjas tekercs és gyilkosság - 2. fejezet
2. fejezet
A két nővér lélegzet visszafojtva várt. Hannah szinte biztos volt, hogy ugyanaz a szörnyű gondolat jár mindkettőjük fejében. Vajon mindenki halott odabent? Vagy csak annyira megsérültek, hogy nem tudnak válaszolni?
- Én ki tudom nyitni. – hallatszódott egy gyenge hang a busz belsejéből. – Én a busz hátsó részén utaztam. Adjanak egy percet és odamegyek.
Pár pillanattal később egy zár kattanása hallatszódott majd a busz hátsó ajtaja kinyílt és egy jóképű bár eléggé megviselt kinézetű férfi állt ott rongydarabokkal a csuklója körül. A rongyok egy csavarhúzót tartottak ott ideiglenes merevítőként. – Maguk orvosok?
- Nem. – válaszolta Michelle. – Én vettem ugyan elsősegély órákat de ez minden.
- Akkor mégis kicsodák?
- Két erre járó autós, akik megálltak segíteni. – magyarázta Hannah amilyen gyorsan csak tudta. – A mentősöknek el fog tartani egy ideig, míg ideérnek. Az utat elzárta a felhalmozódott kocsisor és így egy fél mérföldnyi mászás vár a segítségre. Van bent valaki, aki komolyabban megsérült?
- Nincs. Mindannyian szereztünk zúzódásokat, de az enyém a legkomolyabb... legalábbis a buszvezetőn kívül. Lynnette csinálta nekem ezt a sínt. Régen egy orvosi irodában dolgozott.
- Lynnette egy ápolónő? – kérdezte Hannah.
A férfi megrázta a fejét. – Csak a recepción volt, de besegített a nővéreknek, amikor azok nagyon elfoglaltak voltak. Tudja odaadni nekik dolgokat meg ilyenek.
- Szerinted eltört a csuklód? – kérdezte Michelle.
- Nem hiszem, de nem vagyok orvos. Gondolom majd megtudom az ápolóktól vagy valamelyik orvostól... már ha valaha ideérnek.
A két nővér lélegzet visszafojtva várt. Hannah szinte biztos volt, hogy ugyanaz a szörnyű gondolat jár mindkettőjük fejében. Vajon mindenki halott odabent? Vagy csak annyira megsérültek, hogy nem tudnak válaszolni?
- Én ki tudom nyitni. – hallatszódott egy gyenge hang a busz belsejéből. – Én a busz hátsó részén utaztam. Adjanak egy percet és odamegyek.
Pár pillanattal később egy zár kattanása hallatszódott majd a busz hátsó ajtaja kinyílt és egy jóképű bár eléggé megviselt kinézetű férfi állt ott rongydarabokkal a csuklója körül. A rongyok egy csavarhúzót tartottak ott ideiglenes merevítőként. – Maguk orvosok?
- Nem. – válaszolta Michelle. – Én vettem ugyan elsősegély órákat de ez minden.
- Akkor mégis kicsodák?
- Két erre járó autós, akik megálltak segíteni. – magyarázta Hannah amilyen gyorsan csak tudta. – A mentősöknek el fog tartani egy ideig, míg ideérnek. Az utat elzárta a felhalmozódott kocsisor és így egy fél mérföldnyi mászás vár a segítségre. Van bent valaki, aki komolyabban megsérült?
- Nincs. Mindannyian szereztünk zúzódásokat, de az enyém a legkomolyabb... legalábbis a buszvezetőn kívül. Lynnette csinálta nekem ezt a sínt. Régen egy orvosi irodában dolgozott.
- Lynnette egy ápolónő? – kérdezte Hannah.
A férfi megrázta a fejét. – Csak a recepción volt, de besegített a nővéreknek, amikor azok nagyon elfoglaltak voltak. Tudja odaadni nekik dolgokat meg ilyenek.
- Szerinted eltört a csuklód? – kérdezte Michelle.
- Nem hiszem, de nem vagyok orvos. Gondolom majd megtudom az ápolóktól vagy valamelyik orvostól... már ha valaha ideérnek.
2019. február 6., szerda
Fahéjas tekercs és gyilkosság - 1. fejezet
Fahéjas tekercs és gyilkosság
A Fahéjas Hatok Jazz banda éppen Lake Éden felé veszi útját, hogy fellépjenek a hétvégi Jazz Fesztiválon és Hannah több mint boldog, hogy ő láthatja el finomságokkal az édességgel névrokonságban álló bandát. A tragédia akkor következik be, amikor a banda busza felborul a városka felé tartva. A sérültek között van Buddy Neiman, a banda szeretett billentyűse is. Először úgy tűnik Buddy sérülései nem olyan súlyosak, ám az állapota hirtelen halálos fordulatot vesz. Hannah ugyan nem orvos de valahogy sejti, hogy a dolognak valami köze lehet a Buddy mellkasából kiálló sebészollóhoz...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
