10. fejezet
Hannah végtelennek tűnő percekig állt ott, bámulva a hátborzongató látványt. Valószínűleg még egy ideig ott állt volna sokkos mozdulatlanságban, ha nem szólal meg egy hang a könyvespolc felől.
- Halállal fizet, ki vétkezik. – szólt a hang amitől Hannah hirtelen hátrafordult és felnézett a könyvespolc tetejére. Majdnem hisztérikus nevetés fogta el attól amit ott látott. Jacob volt az, a seregély. Ott ült a kalitkájában a könyvespolc tetején. Csak nézte őt azokkal a kis szemekkel majd rikácsolt egyet amitől Hannah felugrott ijedtében. – Halállal fizet, ki vétkezik. – mondta megint Matthew tiszteletes hangját utánozva. Ebben a pillanatban megszólalt a telefon és Hannah már majdnem felvette, de végül megállította a kezét. Csak miután elvett egy zsebkendőt a tiszteletes asztaláról vette fel óvatosan a kagylót, nehogy eltüntessen bármilyen létező ujjlenyomatot.
- Haló? – mondta Hannah remélve nem remeg nagyon a hangja.
- Hannah! – Knudson nagyi hangja hallatszott a vonalban. – Megtaláltad Matthew-t?
- Igen, meg. – mondta leküzdve a késztetést, hogy hátrapillantson a tiszteletesre.
- Átjön ebédelni?
- Hát… nem…hiszem. – állt meg Hannah azon gondolkozva, hogy mondja el Knudson nagyinak hogy a kedvenc vendége és az unokáját helyettesítő tiszteletes meghalt. Biztosan nem telefonon keresztül kéne ezt elintézni, nem lenne tisztességes vele szemben.
- Nem jön át?!
- Hát most biztosan nem. Ő nem… - állt meg a mondat közepén Hannah. Most mégis mit mondjon? Nem akart hazudni Knudson nagyinak, de nem is akarta elmondani neki a rossz hírt a telefonon keresztül.
- Ő mi nem? – kérdezte Knudson nagyi.
- Ő jelenleg nem… éhes. – bökte ki Hannah az első kifogást, ami az eszébe jutott. – Tedd kis lángra a levest, Knudson nagyi, én még itt maradok egy kicsit Matthew tiszteletessel, de nemsokára indulok.
- Hát jó Hannah. – kuncogott egy kicsit Knudson nagyi. – Biztosan túl sok tortát evett reggelire, elég nagy szeletet vitt el. Tényleg nagyon szereti a tortámat.
- Azt látom. – nézett le Hannah a maradék szétkent tortaszeletre. Nem hagyhatja, hogy Knudson nagyi idejöjjön és meglássa ezt a borzalmat. – Csak ülj le és én tíz percen belül ott leszek. Így jó lesz?
- Hát persze kedvesem, úgyis még fel kell öltöznöm a Biblia tanulócsoportom órájára. Nyugodtan engedd be magad ha visszaértél, és egyél még egy kis levest.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése