- Segítek sütni, – ajánlotta fel Norman miután visszaértek a Süti Édenbe.
- Rendben, de tényleg sütni akarsz?
- Igen. Mióta megmutattad milyen könnyű Puffancsokat csinálni, megszerettem a sütést. Szerintem jó is lehetnék benne, ha a te receptjeidet követném.
Hannah elmosolyodott. Ez egy bók volt, ami megérdemelte az elismerését. – Mi lenne ha brownie-kal kezdenénk?
- Kezdetnek remek lesz! Az úgy jó, ha a te Brownie+ receptedet használom? Nagyon finomak.
- Nekem jó. – Hannah átpörgette a receptkönyvét és odalapozott a Brownie+ receptjéhez. – Szerintem van néhány tábla csokim a kamrában ehhez a recepthez. Mindenki nagyon szereti őket.
Miután odaadta Norman-nek a tálat és a tepsit, ránézett a következő receptjére. Ez szintén egy rúd formájú süti volt és nem jutott eszébe senki, aki ne szerette volta azt az üzletben.
- Te mit csinálsz? – kérdezte őt Norman.
- Csokis Mennyország Rudakat.
- Azok mik?
- Hat rétegű csokis süteményrúd, alul csokis keksz utána közepesen édes csoki darabok, majd mini mályvacukrok ,amire fehér csokis reszelék kerül, arra rá a csokis gabonapehely, majd minderre tejcsoki darabokat szórok.
- Hűha, ez tényleg a csoki mennyország lesz.
- Az biztos! Múlthéten teszteltem le a receptet Andreán és már kettő után azt mondta, úgy érzi, minta a fellegekben járna.
- Az egy jó ajánlólevél.
- Tracey-é még jobb. Azt mondta az anyjának egész nap jó kedve volt, még akkor is amikor ő újra felhozta a kiskutya kérdését.
- Szerintem nekem is ki kéne próbálnom egyet.
- Máris jön. Csak összeállítom, majd be a sütőbe és amint kihűlt már ki is próbálhatjuk őket. Utána meg majd segítek a Brownie-kal is, ha segítségre lesz szükséged.
Hannah összeszedte a hozzávalókat és még néhány tepsit, majd pár perc rendezgetés után már be is rakta a sütőbe, majd beállította az időzítőt 25 percre, utána pedig odasétált Norman-hez megnézni, hogy is áll.
- Kész! - mondta Norman, rámutatva a brownie szeleteire.
- Gyors vagy. – dicsérte őt Hannah. – Egyszerre végeztünk.
- De te négy tepsivel csináltál meg, míg én eggyel.
- Az nem számít. Én már legalább négyszer annyi ideje csinálom ezt, mint… - Hannah megállt amikor Marge jött be az ajtón két üres süti tároló üveggel. – Több sütire van szükséged?
- Igen. Mindenki odavan Lisa történetéért. Néhány ember már másodszorra van itt a többiek meg hullámokban jönnek.
Marge odament a hűlő sütőrácshoz és megtöltötte a két üveget majd megindult vissza az eladótérbe. – Nem akarok lemaradni erről a részről. – mondta. – Ez a kedvencem. Lisa ma különösen jó formában van. Akarjátok, hogy kipeckeljem az ajtót egy konyharuhával, hogy ti is halljátok?
- Igen. – válaszolta Norman és Hannah nem tehetett mást, mint belemenni. Nem arról volt szó, hogy nem szerette Lisa történeteit. Nagyon sok vendéget bevonzott, de egyszer már megtalálta Matthew tiszteletes hulláját, és nem állt szándékában újra hallani hogyan történt.
-… kopogott egyszer, de nem jött válasz. – hallatszott át Lisa hangja a konyhába. – Így a mi Hannah-nánk újra kopogott. Matthew tiszteletes? Odabent van? Kérdezte Hannah de ismét nem kapott választ. Ekkor Hannah, akinek a szíve úgy vert, mint egy ketrecbe zárt oroszláné, elfordította a kilincset és résnyire kinyitotta az ajtót.
Norman Hannah-ra nézett. - Ketrecbe zárt oroszlán? – ismételte.
- Ne engem kérdezz. Lisa a saját stílusában mondja el a történteket.
- De tényleg ez történt?
- Nem egészen, de elég közel jár.
- És amikor Hannah még jobban kinyitott az ajtót, - folytatta Lisa. – meglátta az egyetlen látványt, amitől még az ő ereiben is megfagyott a vér.
A szörnyülködés hangjait lehetett hallani Lisa hallgatóságának tagjaitól, amit folyamatos suttogások követtek. Mindenki tudta mi következik ezután. Hannah felismerte Florence hangját. Biztos behívta az egyik extra kasszását a Vörös Bagolyba, csak hogy el tudjon jönni, meghallgatni Lisa történetét. Aztán egy ismerős hang szólalt meg. – Folytasd Lisa.
Hannah döbbenten fordult Norman felé. – Ez Michelle volt? – kérdezte, azon gondolkodva, vajon rosszul hallotta-e.
- Ő volt az. – válaszolt Norman egy bólintással. – Biztosan rögtön idebuszozott, amint halott Matthew tiszteletes haláláról.
- Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én biztos fülem farkam behúzva elmenekültem volna. – mondta Lisa a hallgatóságának. – És ti?
- Én semmi pénzért be nem mentem volna. – mondta egy ismerős hang és Hannah tudta hogy Bonnie Surma volt az.
- Én lehet hogy bementem volna, de csak jó hosszas gondolkodás után.
- Doug Greerson. – mondta Hannah Norman-nek.
- Én zárva tartottam volna az ajtót és hívtam volna a rendőrséget a mobilomról. – mondta egy másik női hang, akit Hannah nem ismert fel.
- Ez Bev. – mondta neki Norman. – Biztos idejött az ebédszünetében.
Hannah halkan köszönetet mondott hogy nem úgy döntött ő maga mondja el a történetet. Még akkor is, ha most itt voltak ketten, egy gyilkos után nyomozva, ő attól még nagyon élvezte a Norman-nel töltött időt. Nem akarta, hogy bárki is emlékeztesse ezelőtt milyen sok időt töltött együtt Norman volt menyasszonyával a klinikán.
- Folytasd Lisa! Nem bírom a feszültséget. – sürgette őt egy férfihang.
- Earl Flensburg. – közölte Hannah.
- Mi történt ezután? – hallatszott be Carrie aggódó hangja.
- Itt van anya is, - mondta Norman mosolyogva. – Nem hiszem, hogy az esküvőjük óta bármikor is egymás nélkül lettek volna több mint tíz percre.
- A mi Hannah-nánk nem állt meg vagy hívott erősítést. – folytatta Lisa. – Még csak nem is tétovázott. Csak kihúzta magát, mély levegőt vett és egyenesen besétált. Lehet, hogy úgy érezte inkább elmenekülne, de nem tette. A lábai remegtek, kicsit zilált ugyan, mint egy régi gőzmozdony, ami éppen elhagyja az állomást, még a fogai is össze-összekoccantak, de ő kényszerítette magát, hogy elinduljon és megnézze Matthew tiszteletes pulzusát.
- Azt meg minek csinálta?
- Megint Doug Greerson. – mondta halkan Hannah Norman-nek. – Kezdi nagyon beleélni magát.
- Hannah úgy érezte, ezzel tartozik neki. – magyarázta Lisa – mert hogyha lett volna bármilyen kis életjel ő azonnal hívta volna a mentőket. De természetesen nem volt. Matthew tiszteletes teljesen halott volt. És akkor, pont abban a pillanatban, a legváratlanabb hang szólalt meg.
- A telefon? – találgatta Doug.
- Nem, nem a telefon. Egy hang volt odafentről. Matthew tiszteletes hangja.
Az együttes megdöbbenés hangjait lehetett hallani néhány kiáltás kíséretében.
- És Matthew tiszteletes hangja azt mondta; Halállal fizet, ki vétkezik!
- Ugyan már, Lisa! – törte meg a csendet Earl. – Minden jelenlevő tudja, hogy ez képtelenség. Azt mondtad Matthew tiszteletes halott volt, a halottak meg nem beszélnek.
- Nem Matthew tiszteletes volt. – szólt egy hang a bolt végéből. – Jacob volt az!
- Pete Nunke. – magyarázta Hannah Norman-nek.
- Ki az a Jacob? – kérdezte Carrie Pete-et.
- Ő az én hegyi seregélyem. Bob tiszteletes és Claire viselte gondját, amíg én a korházban voltam, a nagyi pedig azt mondta addig vele maradhat, amíg ki nem tudok szállni ebből a fránya tolószékből. Azt is mondta, hogy Matthew tiszteletes sok időt töltött vele és Bibliai verseket tanított neki.
- Most tehát Jacob gazdájától, magától hallottátok. – mondta Lisa újra kézbe véve saját történetét. – De ami Hannah-nánk nem tudta, hogy Matthew tiszteletes magával vitte a madarat az irodába feltéve azt a könyvespolc tetejére egy kalitkába. Tehát amikor Jacob azt mondta: Halállal fizet, ki vétkezik! Utánozva Matthew tiszteletes hangját, a mi Hannah-nánk majdnem kiugrott a bőréből.
- Jaj istenem! – mondta Bertie Straub.
Hannah azon gondolkodott vajon ő is lemondta-e az összes vendégét csak hogy most itt lehessen. Bertie még akkor bejött, amikor kinyitottak, majd Hannah akkor is látta őt, amikor elindultak Norman-nel, most pedig megint itt van. Az Éden Szalon tulajdonosa mostanra már valószínűleg Lisa összes mondatát fejből tudja.
- Miután Hannah rájött, hogy Jacob volt az, aki utánozta Matthew tiszteletes hangját, megkönnyebbülésében egy hatalmasat sóhajtott. De hirtelen megszólalt egy másik hang, ami megijesztette. A telefon az asztalon, ami pont Matthew tiszteletes feje mellett volt elkezdett csörögni.
Akkor a telefon megszólalt és Hannah azon töprengett, vajon hogy tudta Lisa ezt ilyen jól megszervezni. Majd hirtelen rájött, hogy a Süti Éden telefonja csöng és odaugrott hogy felvegye. – Süti Éden. Itt Hannah beszél.
- Hannah! – Knudson nagyi zavart és kifulladt hangja hallatszott a vonalban. – Hannah!
- Knudson nagyi, jól vagy? – kérdezte Hannah olyan nyugodtan, ahogy csak tudta. Knudson nagyi igencsak zaklatott hangja szólalt meg.
- Igen, igen jól. Jaj Hannah, a legelképesztőbb dolog történt!
- Mi történt Knudson nagyi? – Hannah kíváncsi volt, vajon a Matthew tiszteletes halála által kiváltott sokk és az elmúlt 24 óra történései talán Knudson nagyi egészségére túl ártalmasak voltak és lehet hogy most fog összeomlani.
- Matthew az! Most azonnal ide kell jönnöd Hannah! Matthew nem halt meg! Életben van!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése